Szabályozó szelep (típus:126)

A BBS Kft több évtizedes tapasztalata alapján fejlesztette ki a 126 és 166 típusú szabályozó szelepeket, különös tekintettel a gyakran előforduló nagy nyomáskülönbségekre.

A két szeleptípus csak tömítő rendszerében tér el.

A szelepek beépítési méretei az idevonatkozó szabványoknak megfelelnek.

A szelep kétirányú szabályozásra alkalmas.

A szelepek szabályozórészét mindig az üzemi paraméterek szerint tervezzük a megfelelő jelleggörbéjű és átfolyási tényezőjű szelep kialakítása miatt.

A katalógusban a legnagyobb átfolyási tényező szerepel, amely az adott méretben még kialakítható.

Az alkalmazott több szabályozófokozattal érjük el a szelepek kis zajszintjét, illetve a kavitációmentes szabályozást.

A gázok áramlási sebessége a szabályozóelemeknél nem érheti el a hangsebességet.

A folyadékok kilépő nyomása a szabályozóelemeknél nem érheti el az áramló közeg gőznyomását.

A szelepek működtetéséhez a szokásosnál kisebb erő szükséges, mert a szabályozóelemek nyomásra tehermentesítettek.

A szelepek működtetése történhet:

  • kézikerékkel
  • villamos hajtóművel
  • hidraulikus vagy
  • pneumatikus működtetővel.

Felépítés

  • A szelep egyenesállású.
  • A szeleptest kovácsolt elemekből hegesztett kivitelben készül.
  • A szeleptest csatlakoztatása a csővezetékhez a katalógusban megadottól eltérően is megvalósítható, megállapodás szerint.
  • A dugattyút (5) menet rögzíti a szelepszárhoz (23).
  • A szelepülék (3) szimmetrikus kialakítású (ausztenites acélból készül), ezért zárófelületének sérülése esetén megfordításával a hiba kiküszöbölhető.
  • A persely (6) helyzetét a szelepülékhez (3) képest illesztőszeg (43) határozza meg.
  • A tömítéstartó (2) és a szeleptest (1) között O-gyűrű (7) tömít.
  • A dugattyú (5) és a tömítéstartó (2) között TMF tipusú tömítések (4) találhatók, amelyek egy-egy
  • O-gyűrűből és PTFE csúszógyűrűből állnak.

  • A szelepszár (23) tömítését O-gyűrűk (51) és V-profilú gyűrűk (18) adják.
  • A V-gyűrűk (18) előfeszítését tömítésszorító (19) állítja elő csavarszorítással (33;34), egy szorítólapon (15) keresztül.
  • A tömítéstartót (2) a csőtest (26) kapcsolja a szeleptesthez (1) ászokcsavarok (36) és anyák (37) segítségével, miközben a szelepüléket (3) a szeleptesthez (1) a szabályozóperselyen (8) keresztül szorítja le.
  • A szelepszár (23) haladó mozgását a súrlódási viszonyok és az egyenesbevezetők (9;10) biztosítják. Az egyenesbevezetők (9;10) két részét belsőkulcsnyílású csavarok (22) fogják össze.
  • A szelepszárat (23) a működtetőanya (24) mozgatja, amely két axiális golyóscsapágyon (25) nyugszik. A működtetőanyát (24) két félgyűrű (28), sarokgyűrű (12) és rögzítőgyűrű (30) biztosítja axiálisan.
  • Kéziműködtetéskor a kézikerék (29) reteszkötéssel (31) kapcsolódik a működtetőanyához (24), axiális elmozdulását rögzítőgyűrű (32) akadályozza meg.
  • Villamos hajtás esetén a hajtómű (50) az ISO 5210 B1 szabvány szerint csatlakoztatható a csőtest-hez (26) és a működtetőanyához (24).
  • Pneumatikus vagy hidraulikus működtetéskor a működtetőanya (24) és a hozzátartozó alkatrészek elmaradnak. A működtetőt tengelykapcsoló köti a szelepszárhoz (23).
  • A kézikeréken (29) lévő tárcsa, a zárótárcsa (27) és a burkolat (44) gondoskodik a szelep porvédelméről.

Anyagminőség

A szelep alkatrészei a magyar (MSZ) illetve a német (DIN, WNr.) szabványnak megfelelő anyagok-ból készülnek. Ennek tanúsítása a gépkönyvben szereplő szakértői minőségi bizonyítványban (MSZ EN 10204-3.1B 1994) található.

Beépítés

A közeg áramlási irányát a szeleptest oldalán nyíl jelzi.

Hegesztőtoldatos kivitelnél, behegesztéskor arra kell ügyelni, hogy a szeleptest tömítésekkel érintkező részeinek hőmérséklete ne emelkedjen 150oC fölé, mert a tömítés károsodhat.

Működés

A szelep három sorbakapcsolt szabályozó elemként működik, ezért nagy nyomáskülönbség esetén is jól szabályoz.

A szabályozó elemek cserélhetők, ezért az áteresztési tényező és jelleggörbe megváltoztatható ezen elemek cseréjével.

Szabályozáskor a dugattyú (5) mozog két perselyben (6;8).

Működéskor a szabályozópersely (8) furatain keresztül áramlik a közeg az első szabályozótérbe. Az áramlást a szabályozópersely (8) dugattyú vállfelülete (5) alatti furatok teszik lehetővé. Így jön létre az első fojtás.

Az első szabályozótérből a dugattyú belsejébe lép a közeg. A második szabályozótérbe (a dugattyú belseje) az áramlás a szelepülék (3) fölött lévő dugattyú (5) furatain keresztül történik. Ez a második fojtás.

A harmadik fojtás a dugattyú (5) szoknyarésze és a szabályozóperselyen (6) található hornyokon alakul ki úgy, hogy a dugattyú mozgása a hornyok működő hosszát változtatja.

A szelep akkor zár le, ha a dugattyú (5) kúpos vállfelülete rápréselődik a cserélhető szelepülék (3) zárófelületére.

Magától értetődik, hogy az áramlási irány megváltoztatásával a fent leírt folyamat is megfordul.

Karbantartás

A szelep szakszerű használat esetén különösebb karbantartást nem igényel.

Katalógus PDF letöltése

Kapcsolódó képek